A modern ember "világképe" nagyon más, mint az, amelyben az 1900-as évek első felében hittek a tudósok. Már a gyerekek is beszélnek arról, hogy világunk a "nagy bumm", azaz a "Big Bang" pillanatával kezdődött, és majd a "nagy reccs" lesz a vége. Meg azután már tankönyvi anyag, hogy a világegyetem tágul.
Ezen a téren persze sok a tévedés, így például szinte mindenki azt hiszi, hogy a világegyetem anyaga, az összes csillag és más égitest, por és gáz tömege egy kupacban volt valaha - történetesen 12 milliárd évvel ezelőtt -, s akkor a "nagy bumm", azaz más néven az ősrobbanás alkalmával robbanás történt, s ez az anyagtömeg szétrobbanva röpül a világegyetemben. Valahogy úgy, ahogy egy pokolgép anyaga szanaszét röpül.
Az a helyzet, hogy a "robbanás" valahogy úgy volt, ahogy az a köztudatban van. A pokolgép-hasonlat azonban - a tudósok egybehangzó állítása szerint - nem helytálló. Mert nem volt pokolgép - csak robbanás volt. Hogy akkor meg mi robbant, ha nem volt ami robbanjon?
A semmi. Ezt mondják a tudósok. És minden anyag, amiből később a csillagok, a Föld, a bolygók, a gázok és a por lett - az a robbanás alkalmával keletkezett. Szóval a semmiből lett. Marx György egyszer úgy mondta, hogy "egy pontszerű valamiből". S azt jól tudjuk, hogy a "pont" kiterjedés nélküli valami, tehát gyakorlatilag - semmi.
