2017. augusztus 9., szerda

Idegen csillagok bolygói - 1. rész

A dolog akkor válik igazán érthetővé, ha végigtekintjük a kérdés történetét.

 1. Úgy az 1930-as évekig nem nagyon törődtek a sci-fi-írók meg a csillagászok azzal a kérdéssel, hogy az "idegen csillagoknak" vannak-e bolygóik, s ha vannak, azok milyenek. Az "idegenek" egyértelműen a "marslakók" voltak. Az a kép élt az emberekben, hogy a mi Napunknak van bolygórendszere, a csillagok pedig magukban álló tüzes gömbök. Jórészt a Jeans-féle "bolygókeletkezési elmélet" volt az oka annak, hogy a csillagokkal jórészt csak a csillagászok törődtek.

 2. Az 1930-as évek után világossá vált, hogy a Mars bolygón, meg a Vénuszon nincs élet, a szomszédságunkban tehát nincsenek értelmes lények. Ha valahol vannak értelmes lények, akkor azok csak az idegen csillagok körül keringő bolygókon lakozhatnak. Ekkortájt azonban világossá vált, hogy a csillagászoknak fogalmuk sincs arról, hogy a távoli, idegen csillagoknak vannak-e bolygóik? És ha vannak, akkor száz vagy ezer, esetleg tízezer csillag közül hány rendelkezik bolygórendszerrel? A bizonytalanság teljes volt.

2017. április 11., kedd

csillagok körül keringő bolygók

Az idegen csillagok körül keringő bolygókat (ha vannak?) távcsővel nem látjuk. A bolygónak ugyanis viszonylag kis fénye van, az, amit a csillagja (napja) sugároz rá, ezt veri vissza. A bolygó fénye - több fényévnyi távolságban - összeolvad csillagjának fényével. Meg azután a mi légkörünknek zavaró hatása is van. Az idegen csillag körül keringő bolygót azonban - szerencsére - más úton is felfedezhetik a csillagászok. Ha nem is látják a bolygót, létét elárulja a csillagjának (napjának) a mozgása. Erre jó példa a Barnard-csillag esete. Történt ugyanis, hogy az Amerikában élő hollandus csillagász, Van de Kamp mintegy 25 esztendőn keresztül fényképezte a tőlünk mindössze 2,8 pc (egy pc = 3,6 fényév) távolságban lévő csillagot, amely egyébként az Alfa Centauri után a legközelebbi szomszédunk, igen gyenge vörös törpe. A Barnard-csillagnak a környezetében levő csillagokhoz viszonyított mozgása hullámszerű. A csillag saját mozgásának ilyen jellegű váltakozása csakis egy láthatatlan kísérő jelenlétével magyarázható. A csillagászok megörültek: a Barnard-csillagnak bolygója van! És ebből talán arra lehet következtetni, hogy nemcsak a mi Napunknak van bolygórendszere, hanem más csillagoknak is vannak bolygói. Később azonban sok csillagász azt mondta, hogy a Barnard-csillagnak talán még sincsenek bolygói, vitatták Van de Kamp vizsgálatainak eredményeit.