a Drake-formula - 2.rész

A kérdés azért olyan érdekes, mert ha sok bolygón élnek értelmes lények, akkor előbb-utóbb esetleg találkozhatunk, vagy legalábbis rádiókapcsolatba kerülhetünk velünk. Ha pedig nagyon kevés az értelmes lények által lakott bolygó, akkor mi a Galaktikánk Robinsonjai vagyunk. És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ha irdatlan távolság választ el bennünket, akkor sohasem tudunk majd róluk.
 Írjuk fel tehát a nevezetes egyenletet, melyről oly sok szó esett a világirodalomban:

 N = n • P1 • P2 • P3 • P4 • t1 / T.

 A képletben

 N a Galaktikánkban velünk egyidejűleg létező magasan fejlett civilizációk száma (ezt a számot keressük),
 n a Galaktikában levő összes csillagok száma,
 P1 annak a valószínűsége, hogy a csillagnak bolygórendszere van,
 P2 az élet keletkezésének valószínűsége az adott bolygón,
 P3 annak a valószínűsége, hogy a keletkezett élet a fejlődés folyamán értelmes lényt hoz létre,
 P4 annak valószínűsége, hogy az értelmes lény technikailag fejlett civilizációt hoz létre,
 t1 a technikai korszak átlagos hosszúsága,
 T a Galaktika korának hosszúsága.

a Drake-formula - 1.rész

Francis Drake professzor csillagász, méghozzá a világ talán legelismertebb rádiócsillagásza. És a csillagászok matematikai képletei szinte kivétel nélkül bonyolultak. Megfelelő előképzettség nélkül emberfia nem birkózik meg velük. Világossá vált azonban, hogy a Drake-formula más, tulajdonképpen nincs is benne "matematika". Hogy akkor meg mire jó a Drake-formula? A Drake-formula segítségével (elvileg) kiszámíthatjuk, hogy hány "civilizált" bolygó van a mi Galaktikánkban. Hogy hány bolygón élnek értelmes lények.

a fekete lyuk nem átjáró

Sci-fi szerzők, de még komoly tudósok is sok nyilvánvaló sületlenséget hordanak össze a "fekete lyukak" rejtélyeivel kapcsolatban. No nem, amikor asztrofizikai kérdésekről van szó. Hanem olykor úgy tekintik a fekete lyukak létét, mintha az megoldaná a múltba való utazást, vagy lehetővé tenné az idegen világok meglátogatását, de még ennél fantasztikusabbakat is irkálnak. Ezeket a fantaziálásokat nem kell komolynak vennünk, még akkor sem, ha a legnagyobb és legismertebb tudósok állítják is. Elég fantasztikus a valóság, nem kell lódítani. A fekete lyuk - nem "átjáró egy másik világba". Vagy a másvilágba. Legfeljebb akkor, ha valakinek valóban sikerülne beugrani egy fekete lyukba. Mert akkor átkerülne a - másvilágra. De ez minden halandóval megesik előbb-utóbb.

Megjósolja-e az általános relativitáselmélet, hogy világegyetemünknek a Nagy Bummal kellett kezdődnie, s az időnek szükségképpen van kezdete?

A választ merőben új közelítés alapján Roger Penrose brit matematikus és fizikus adta meg 1965-ben. Megmutatta, hogy a saját gravitációja hatására összeroppanó csillag olyan tartományban záródik, melynek felülete végül nulla méretűre zsugorodik. S ha a tartomány felülete nullává válik, akkor a térfogata is eltűnik. A csillag anyagának teljes mennyisége zéró térfogatra nyomódik össze, az anyag sűrűsége és a tér görbülete tehát végtelenné válik. Más szavakkal, a téridő valamely tartományában szingularitást kapunk, melyet fekete lyuk néven ismerünk." Hawking megadja a definíciót is: "Szingularitás a téridő pontja, ahol a téridő görbülete végtelenné válik."

fekete lyuk - a nagy égi porszívó

Szupernóva-robbanás esetén előfordul, hogy a nagyméretű csillag fekete lyukká omlik össze. Ennek akkora a gravitációs ereje, hogy "égi porszívóként" működik, ami a közelébe kerül, azt beszippantja, s onnan nincs menekülés. Még a fény sem tudja elhagyni, ezért fekete a fekete lyuk. Mostanában sokat írnak a sci-fi-írók a "fekete lyukakról" - nem árt tehát, ha tudjuk, hogy a fekete lyukakról szóló ismeretek csaknem teljes egészében elméleti számítások, elgondolások, és matematikai modelleken alapulnak. Hogy mit higgyünk el és mit nem - arra nézve egyetlen útmutatást adhatunk. Higgyük el azt, amit a nagy, világszerte elismert tudósok írnak és mondanak. Főképpen akkor, ha nem tréfából mondják, amit mondanak. Mert az is előfordul.

végül mi lesz a csillagból?

Hogy végül is mi lesz egy csillagból, ha bevégezte aktív létét, az jórészt attól függ, hogy kezdetben mekkora volt. A mi Napunkból előbb vörös óriás, majd fehér törpe lesz. A nagyobb csillagok szupernóva-robbanás után visszamaradó anyagából kicsiny, néhány kilométer átmérőjű, de rendkívül súlyos anyagú neutroncsillag lesz; eléri a százmilliárd kilogrammot - egyetlen köbcentiméterben.

a nehézelemek keletkezése

Amikor a hidrogén-tüzelőanyag fogyóban van, a csillag megkezdi a nehézelem-termelést, fúzióinak eredményeként nehézelemek jönnek létre. A nehézelemek valóban számottevő mennyiségben a nagyobb csillagok halálakor beálló szupernóva-robbanáskor jönnek létre. Az általuk kidobott gázfelhőben minden elem előfordul. A vason túli elemek jóval kisebb mennyiségben képződnek, mint a vas, a szén vagy a nikkel. Ezért drágább az arany, mint a vas. Kedves olvasónk vaslábasának és aranygyűrűjének anyaga egy olyan csillag gyomrában készült, amelyik mintegy 6 milliárd évvel ezelőtt szupernóvaként felrobbant, és anyaga jórészt beépült a Napba, valamint a Föld bolygóba. Ha ez a csillag nem teszi meg nekünk azt a szívességet, hogy éppen a megfelelő helyen és időben szórja ki a nehézelemeket, akkor talán a Nap körül is csak gázgombócok keringenek (amilyen a Jupiter), és akkor mi most nem elmélkedhetnénk a dolgon.