A kérdés azért olyan érdekes, mert ha sok bolygón élnek értelmes lények, akkor előbb-utóbb esetleg találkozhatunk, vagy legalábbis rádiókapcsolatba kerülhetünk velünk. Ha pedig nagyon kevés az értelmes lények által lakott bolygó, akkor mi a Galaktikánk Robinsonjai vagyunk. És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ha irdatlan távolság választ el bennünket, akkor sohasem tudunk majd róluk.
Írjuk fel tehát a nevezetes egyenletet, melyről oly sok szó esett a világirodalomban:
N = n • P1 • P2 • P3 • P4 • t1 / T.
A képletben
N a Galaktikánkban velünk egyidejűleg létező magasan fejlett civilizációk száma (ezt a számot keressük),
n a Galaktikában levő összes csillagok száma,
P1 annak a valószínűsége, hogy a csillagnak bolygórendszere van,
P2 az élet keletkezésének valószínűsége az adott bolygón,
P3 annak a valószínűsége, hogy a keletkezett élet a fejlődés folyamán értelmes lényt hoz létre,
P4 annak valószínűsége, hogy az értelmes lény technikailag fejlett civilizációt hoz létre,
t1 a technikai korszak átlagos hosszúsága,
T a Galaktika korának hosszúsága.