1. Úgy az 1930-as évekig nem nagyon törődtek a sci-fi-írók meg a csillagászok azzal a kérdéssel, hogy az "idegen csillagoknak" vannak-e bolygóik, s ha vannak, azok milyenek. Az "idegenek" egyértelműen a "marslakók" voltak. Az a kép élt az emberekben, hogy a mi Napunknak van bolygórendszere, a csillagok pedig magukban álló tüzes gömbök. Jórészt a Jeans-féle "bolygókeletkezési elmélet" volt az oka annak, hogy a csillagokkal jórészt csak a csillagászok törődtek.
2. Az 1930-as évek után világossá vált, hogy a Mars bolygón, meg a Vénuszon nincs élet, a szomszédságunkban tehát nincsenek értelmes lények. Ha valahol vannak értelmes lények, akkor azok csak az idegen csillagok körül keringő bolygókon lakozhatnak. Ekkortájt azonban világossá vált, hogy a csillagászoknak fogalmuk sincs arról, hogy a távoli, idegen csillagoknak vannak-e bolygóik? És ha vannak, akkor száz vagy ezer, esetleg tízezer csillag közül hány rendelkezik bolygórendszerrel? A bizonytalanság teljes volt.
