A dolog akkor válik igazán érthetővé, ha végigtekintjük a kérdés történetét.
1. Úgy az 1930-as évekig nem nagyon törődtek a sci-fi-írók meg a csillagászok azzal a kérdéssel, hogy az "idegen csillagoknak" vannak-e bolygóik, s ha vannak, azok milyenek. Az "idegenek" egyértelműen a "marslakók" voltak. Az a kép élt az emberekben, hogy a mi Napunknak van bolygórendszere, a csillagok pedig magukban álló tüzes gömbök. Jórészt a Jeans-féle "bolygókeletkezési elmélet" volt az oka annak, hogy a csillagokkal jórészt csak a csillagászok törődtek.
2. Az 1930-as évek után világossá vált, hogy a Mars bolygón, meg a Vénuszon nincs élet, a szomszédságunkban tehát nincsenek értelmes lények. Ha valahol vannak értelmes lények, akkor azok csak az idegen csillagok körül keringő bolygókon lakozhatnak. Ekkortájt azonban világossá vált, hogy a csillagászoknak fogalmuk sincs arról, hogy a távoli, idegen csillagoknak vannak-e bolygóik? És ha vannak, akkor száz vagy ezer, esetleg tízezer csillag közül hány rendelkezik bolygórendszerrel? A bizonytalanság teljes volt.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vénusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vénusz. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. augusztus 9., szerda
2015. augusztus 3., hétfő
A középszerűség elve
A csillagászok gyakran mondják, hogy helyzetünk a világmindenségben átlagos. Ebben bizony sok igazság van. Mert nagyon nehezen találnánk "átlagosabb" csillagot, mint amilyen a mi Napunk. Se nem kicsi, se nem nagy, ilyenből van talán a legtöbb a világmindenségben. Mert egy csillag nem lehet akármilyen nagy, vagy akármilyen kicsiny. A csillagok a csillagközi gáz (főként hidrogén és kevesebb hélium) gravitációs összeomlása révén jönnek létre; ha nagyon nagyra - mondjuk 20 naptömegűre - sikerült egy csillag, akkor az nagyon hamar elhasználja hidrogén-tüzelőanyagát, és többnyire fekete lyukként eltűnik az égről. Ha meg kicsire sikeredik, mint a mi Jupiter-bolygónk, akkor meg nem indul be a hidrogén héliummá égése, s akkor barna törpeként sötétlik a térben.
A csillagászok azt mondják, hogy a mi Földünk, a mi bolygónk, amelyen élünk - igen átlagos bolygó. Annyiból igazuk van, hogy Naprendszerünkben, a Naptól kifelé számolva a harmadik, két Föld-típusú bolygó között helyezkedik el. Belül van a Vénusz, kívül pedig a Mars. Az óriásbolygók meg kijjebb vannak.
Címkék:
csillagász,
csillagközi_gáz,
fekete_lyuk,
hélium,
hidrogén,
jupiter,
középszerűség_elve,
mars,
óriásbolygó,
vénusz
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

