a Föld nem átlagos bolygó

A Nap - kétségkívül - átlagos csillag, de a Föld nem nagyon átlagos bolygó. Mert a világegyetem vagy Galaxisunk sok táján egyáltalán nincsenek szilárd talajú bolygók, csak gázgombócok lehetnek. És ahol lehetnek szilárd talajú bolygók, ott se lehet túlságosan sok olyan, mint amilyen a mi Földünk. Mert a Mars is lehetne melegebb, a Vénusz is lehetne hűvösebb, de csak a Föld bolygó lett igazán kellemes, ami megfelel az élet színterének. Azután meg arról se feledkezzünk meg, hogy Földünk légkörében csak azért van oxigén, mert a növények ezt bocsátották ki. Meg hogy azért nincs túlzottan sok üvegházhatást, felmelegedést okozó szén-dioxid, mert azt meg a növények fogyasztják. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a "középszerűség elvét" a csillagászok hangsúlyozzák. Azt akarják bizonygatni, hogy sok olyan bolygó van, mint a Föld, tehát sok bolygón lehet "élet", méghozzá értelmes lények által képviselt élet. Le kell szögeznünk, hogy jelenleg szinte semmit sem tudunk arról, hogy sok vagy kevés "Föld-típusú" bolygó van-e Galaxisunkban. A dolog azért olyan érdekes, mert ha kiderül, hogy Föld bolygónk tényleg megfelel a "középszerűség elvének", akkor sok, az "élet bölcsője" szerepére alkalmas bolygó van Galaxisunkban. De ha így áll is a dolog, akkor az még nem jelenti azt, hogy ott "szükségszerűen megjelent az élet".

a nehézelemek keletkezése

Amikor a hidrogén-tüzelőanyag fogyóban van, a csillag megkezdi a nehézelem-termelést, fúzióinak eredményeként nehézelemek jönnek létre. A nehézelemek valóban számottevő mennyiségben a nagyobb csillagok halálakor beálló szupernóva-robbanáskor jönnek létre. Az általuk kidobott gázfelhőben minden elem előfordul. A vason túli elemek jóval kisebb mennyiségben képződnek, mint a vas, a szén vagy a nikkel. Ezért drágább az arany, mint a vas. Kedves olvasónk vaslábasának és aranygyűrűjének anyaga egy olyan csillag gyomrában készült, amelyik mintegy 6 milliárd évvel ezelőtt szupernóvaként felrobbant, és anyaga jórészt beépült a Napba, valamint a Föld bolygóba. Ha ez a csillag nem teszi meg nekünk azt a szívességet, hogy éppen a megfelelő helyen és időben szórja ki a nehézelemeket, akkor talán a Nap körül is csak gázgombócok keringenek (amilyen a Jupiter), és akkor mi most nem elmélkedhetnénk a dolgon.