a művi bevatkozás 1.rész

Paul Davies pedig azon töpreng, hogy vajon a mi világegyetemünk "természetes úton" keletkezett-e, vagy pedig valamilyen szándékos művi beavatkozás révén jött létre? Szerinte ugyanis meglehet, hogy egy szülő-világegyetem rendkívül fejlett és emelkedett szellemű lényekből álló népessége elhatározza, hogy csecsemő-világegyetemek sokaságát hozza létre, illetve indítja fejlődésnek. Nem azért csinálják ezt, hogy ők maguk oda meneküljenek pusztuló buborékjukból (világegyetemükből), hanem csak azt akarják, hogy valahol legyen lehetőség az élet kialakulására. Másutt meg azon elmélkedik a kiváló szerző, hogy talán egy "szuperlény" csinálta az egészet. Csak úgy. És még mondja valaki, hogy a nagy tudósok (mert az említettek valóban azok!) fantáziátlan, "vaskalapos" emberek.

mi lesz a világegyetem pusztulása után? - 3.rész

Az eddig elmondottak igen sokféle, különös spekulációra adnak lehetőséget, és ezzel élnek is a kozmológusok! Ne higgyük, hogy csak egy kozmológus foglalkozik a meglehetősen őrült ötletekkel! Andrej Linde, a neves orosz tudós is azt mondja, hogy utódaink egyetlen túlélési stratégiája, ha az öregedő világegyetemből (buborékból) átvándorolnak az újba. Azt mondja, hogy csak az a szomorú a dologban, hogy az még csak hagyján, hogy mekkora a mi világegyetem-buborékunk - de számításai szerint (?!) a hozzánk legközelebb lévő világegyetem-buborék távolságát fényévben (!) akkora számmal fejezhetjük ki, amelyikben az 1-es után annyi nullát kellene írnunk (sok milliót), hogy a nullák megtöltenének egy vastag könyvet! Egyenesen elképesztőnek tarthatjuk, hogy Linde 1989-ben cikket írt a Physics Letters című folyóiratban, a következő címmel: "Élet a felfúvódás után". Megemlítjük még, hogy Linde szerint egy sereg olyan tartomány van - tőlünk távolabbra -, melyekben éppen most következik be a felfúvódás. Andrej Linde tekintélyes tudós, akit maga Hawking is elismerően emleget.

mi lesz a világegyetem pusztulása után? - 2.rész

Az ötlet nyilván remek, a megvalósítás nehézségeinek felsorolása persze csak hézagos lehet. Hogy a technikai nehézségekről ne is beszéljünk, megemlítjük, hogy az ilyen fekete lyuk - hamar elpárolog. De amíg megvan, addig se tanácsos bebújni egy fekete lyukba, mert könnyen spagettizálódhatunk. Azután meg Paul Davies (és sokan mások) határozottan állítják, hogy a féreglyukak átmérője 10-33 centiméter, tehát kisebb, mint egy atom. Ezen még egy meztelen atom se fér át!

mi lesz a világegyetem pusztulása után?

Jó néhány kozmológus ugyanis azon gondolkodik, hogy mi lesz majd egyszer - úgy ötvenmilliárd év múlva -, ha a "nagy reccs" végez a mi világegyetemünkkel? Akkor mi lesz majd az utódainkkal? Paul Davies azt írja, hogy ha elpusztul majd a világegyetem, még akkor se veszett el minden. Leszármazottaink talán majd új hazát, illetve új világegyetemet csinálnak, hogy oda költözhessenek. Azzal kezdik a dolgot, hogy még idejében, amikor még lakható a mi világegyetemünk, de már látszik, hogy itt baj lesz, csíráztatni kezdik világegyetemünket, és a fekete lyukon - majd az ennek folytatását képező féregjáraton - keresztül távoznak a vadonatúj világegyetembe.

világegyetem Isten által

Amint azt Hawking írja, a Vatikán áldását adta a "nagy bumm" történetére, azzal, hogy egy volt a "világegyetem Isten általi teremtésével". Nos, az történt, hogy Alan Guth, a legismertebb kozmológusok egyike azt állítja, hogy ilyet ő is tud csinálni. Mármint világegyetemet teremteni. Azt mondja, hogy amennyiben megfelelő formában óriási mennyiségű energiát koncentrálunk, akkor új világegyetemet tudunk csinálni. Ez egyelőre még csak matematikai modell, a világ teremtése tehát el van halasztva. De nem biztos, hogy végleg!?

a világegyetemek születése - 2.rész

John Barrow, a kitűnő kozmológus-professzor különböző csecsemő-világegyetemek (ő is így nevezi őket!) ábráit közli. Az egyik kép négy csecsemő-világegyetemet ábrázol, amelyeket egymással és önmagukkal féreglyukak kötnek össze. Ezek szerint nem is egy, hanem sok "Világegyetem" van!

a világegyetemek születése

A modern kozmológusok jelentős hányada szerint a világegyetem - születik. A "születés" azt jelenti, hogy egy anya-világegyetem "szüli" az új világegyetemet. A csecsemő-világegyetemet.

Paul Davies például - hasonlatképpen - gumilepedőt emleget, amely egyes részein felhólyagosodik és a hólyagok felfúvódnak. A hólyag csecsemő-világegyetemet alkot. A csecsemő-világegyetemet "féreglyuk" köti össze az anya-világegyetemmel. A féreglyuk torka fekete lyukként jelenik meg az anya-világegyetemben. Ez azonban nem tartós dolog, mert a fekete lyuk gyorsan elpárolog és eltűnik az anya-világegyetemből, így a féreglyuk lecsípődik, és így a csecsemő-világegyetem függetlenné válva önálló világegyetem lesz. Csillagok, galaxisok lesznek benne, egymilliárd év alatt talán tíz százalékot tágul. Majd ez a világegyetem is új világegyetemet szül.
Paul Davies megjegyzi, hogy mindebből nyilvánvalóan az következik, hogy a mi világegyetemünk az említett módon egy másik világegyetem utódaként keletkezett. Szemléltető rajzot is közöl a szülő-világegyetemet jelölő gumilepedőről, a féreglyukról, és az ezen keresztül kapcsolatban levő hólyagformájú csecsemő-világegyetemről. Ez utóbbi talán éppen mi vagyunk.