james jeans elmélete a bolygók keletkezéséről

Jeans elmélete szerint Naprendszerünk bolygói úgy keletkeztek, hogy a Nap mellett elhaladó csillag vonzása gáztömeget szakított ki a Napból, s ebből lettek a bolygók, köztük a mi Földünk is. Az elképzelt "csillagtalálkozás" igen ritka eset. Ha igaz lett volna Jeans elmélete, akkor a "bolygókeletkezés" szinte egyedülálló történet, jószerivel csak egy csillag lett volna a Galaktikában: a Nap, amelynek bolygói vannak. Jeans bolygókeletkezési elméletét akkor elfogadták a csillagászok, így azután kialakult az az elképzelés, hogy a mi Napunk különleges égitest, csak körülötte keringenek bolygók. A csillagok - így gondolták - kísérők nélküli, magányos égitestek.

világkép a 20. század elején - 1.rész

Apáink-nagyapáink nagyon másnak látták a világot, mint mi, most. Karácsonyra megkapták - gyermekkorukban - James Jeans sárgakötéses, nagyalakú könyvét, a "Csillagok világát". Ebben az állt, hogy a világegyetem mindig volt és mindig lesz. A csillagok ragyogtak a múltban, és ragyogni fognak az idők végezetéig, illetve örökké. A Világegyetemben - a távolban - "ködök" vannak, amilyen az Androméda-köd. Akkor még az volt a hivatalos és elfogadott álláspont, hogy a "ködök" porból vannak, senki sem gondolta, hogy azok távoli csillagvárosok.

a művi bevatkozás 2.rész

Inkább leszögezhetjük azt a kétségbevonhatatlan igazságot, hogy a nagy tudósok (Nobel-díjasok is) elvetélt sci-fi-írók, akik időnként szabadon engedik fantáziájukat. A korábbiakban említettekben - és úgy általában - a "vad ötletek" kis hányadáról szóltunk csak. Aki bővebbet akar tudni, olvassa műveiket. Ez már csak azért se árt, mert a leírtak nyilván túlzottan leegyszerűsítik a lényeget. Igaz; de legalább igyekeztünk hűen visszaadni a kozmológusok meglepő elképzeléseit. Végezetül még elmondjuk, hogy Paul Davies azt írja a különös fejezet végén, hogy az általa említett gondolatok nem tekinthetők többnek néhány vad ötletnél. Ez igaz; de a vad ötletek is hozzátartoznak világképünkhöz; jó ha tudunk róluk.

a művi bevatkozás 1.rész

Paul Davies pedig azon töpreng, hogy vajon a mi világegyetemünk "természetes úton" keletkezett-e, vagy pedig valamilyen szándékos művi beavatkozás révén jött létre? Szerinte ugyanis meglehet, hogy egy szülő-világegyetem rendkívül fejlett és emelkedett szellemű lényekből álló népessége elhatározza, hogy csecsemő-világegyetemek sokaságát hozza létre, illetve indítja fejlődésnek. Nem azért csinálják ezt, hogy ők maguk oda meneküljenek pusztuló buborékjukból (világegyetemükből), hanem csak azt akarják, hogy valahol legyen lehetőség az élet kialakulására. Másutt meg azon elmélkedik a kiváló szerző, hogy talán egy "szuperlény" csinálta az egészet. Csak úgy. És még mondja valaki, hogy a nagy tudósok (mert az említettek valóban azok!) fantáziátlan, "vaskalapos" emberek.

mi lesz a világegyetem pusztulása után? - 3.rész

Az eddig elmondottak igen sokféle, különös spekulációra adnak lehetőséget, és ezzel élnek is a kozmológusok! Ne higgyük, hogy csak egy kozmológus foglalkozik a meglehetősen őrült ötletekkel! Andrej Linde, a neves orosz tudós is azt mondja, hogy utódaink egyetlen túlélési stratégiája, ha az öregedő világegyetemből (buborékból) átvándorolnak az újba. Azt mondja, hogy csak az a szomorú a dologban, hogy az még csak hagyján, hogy mekkora a mi világegyetem-buborékunk - de számításai szerint (?!) a hozzánk legközelebb lévő világegyetem-buborék távolságát fényévben (!) akkora számmal fejezhetjük ki, amelyikben az 1-es után annyi nullát kellene írnunk (sok milliót), hogy a nullák megtöltenének egy vastag könyvet! Egyenesen elképesztőnek tarthatjuk, hogy Linde 1989-ben cikket írt a Physics Letters című folyóiratban, a következő címmel: "Élet a felfúvódás után". Megemlítjük még, hogy Linde szerint egy sereg olyan tartomány van - tőlünk távolabbra -, melyekben éppen most következik be a felfúvódás. Andrej Linde tekintélyes tudós, akit maga Hawking is elismerően emleget.

mi lesz a világegyetem pusztulása után? - 2.rész

Az ötlet nyilván remek, a megvalósítás nehézségeinek felsorolása persze csak hézagos lehet. Hogy a technikai nehézségekről ne is beszéljünk, megemlítjük, hogy az ilyen fekete lyuk - hamar elpárolog. De amíg megvan, addig se tanácsos bebújni egy fekete lyukba, mert könnyen spagettizálódhatunk. Azután meg Paul Davies (és sokan mások) határozottan állítják, hogy a féreglyukak átmérője 10-33 centiméter, tehát kisebb, mint egy atom. Ezen még egy meztelen atom se fér át!

mi lesz a világegyetem pusztulása után?

Jó néhány kozmológus ugyanis azon gondolkodik, hogy mi lesz majd egyszer - úgy ötvenmilliárd év múlva -, ha a "nagy reccs" végez a mi világegyetemünkkel? Akkor mi lesz majd az utódainkkal? Paul Davies azt írja, hogy ha elpusztul majd a világegyetem, még akkor se veszett el minden. Leszármazottaink talán majd új hazát, illetve új világegyetemet csinálnak, hogy oda költözhessenek. Azzal kezdik a dolgot, hogy még idejében, amikor még lakható a mi világegyetemünk, de már látszik, hogy itt baj lesz, csíráztatni kezdik világegyetemünket, és a fekete lyukon - majd az ennek folytatását képező féregjáraton - keresztül távoznak a vadonatúj világegyetembe.