a nagy bumm egy kozmológusprofesszor szájából

Az alábbiakban szó szerint, szóról szóra idézzük John D. Barrow kozmológusprofesszort, hogy még tényszerűbben bizonyíthassuk az előbbi párhuzamot:

"Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos ősrobbanás-kozmológia, mely szerint a világegyetem egy szingularitásból fejlődött ki, szigorúbban tekintve ugyancsak az abszolút semmiből való teremtést írja le... Korábban nem létezett sem idő, sem tér, sem anyag."

párhuzam a kozmológia és a teremtéstörténet között

A nagy tudósok által kidolgozott "kozmológia" története azért is nagyon hasonlít a Bibliában olvasható "teremtéstörténethez" - mert legokosabban tesszük, ha nem kételkedünk benne. Mármint legalább abban, amit Hawking, Weinberg és Barrow állít. Hiszen Nobel-díjak sokasága tanúsítja, hogy biztosan igazuk van. És fogadjuk el nagy magyar tudománytörténészünk szavait, ugyanis Simonyi Károly azt mondja, hogy a tudósok által állított ősrobbanással kapcsolatos kozmológia talán nehezebben hihető el, mint amit a Bibliában olvashatunk. Pedig ő csak érti a dolgokat.

és Isteni teremtés a nagy semmiből

Az egész dolog nagyon hasonlít a Biblia lapjain olvasható isteni teremtés történetéhez. Eszerint ugyanis Isten mondta, hogy legyen a Világ, és lett. A semmiből. Nem véletlen, hogy a Vatikán szívesen fogadta a tudósok történeteit. Stephen W. Hawking írja, hogy "Mint a pápa mondotta, rendjén való, ha a világegyetem fejlődésének az ősrobbanást követő szakaszait tanulmányozzuk, de ne feszegessük magának a Nagy Bummnak a kérdését, mert ez volt a Teremtés pillanata, következésképpen Isten műve." Ezt a Vatikán - 1951-ben - hivatalos nyilatkozatban is megerősítette.

világegyetem a nagy semmiből

A modern ember "világképe" nagyon más, mint az, amelyben az 1900-as évek első felében hittek a tudósok. Már a gyerekek is beszélnek arról, hogy világunk a "nagy bumm", azaz a "Big Bang" pillanatával kezdődött, és majd a "nagy reccs" lesz a vége. Meg azután már tankönyvi anyag, hogy a világegyetem tágul. Ezen a téren persze sok a tévedés, így például szinte mindenki azt hiszi, hogy a világegyetem anyaga, az összes csillag és más égitest, por és gáz tömege egy kupacban volt valaha - történetesen 12 milliárd évvel ezelőtt -, s akkor a "nagy bumm", azaz más néven az ősrobbanás alkalmával robbanás történt, s ez az anyagtömeg szétrobbanva röpül a világegyetemben. Valahogy úgy, ahogy egy pokolgép anyaga szanaszét röpül. Az a helyzet, hogy a "robbanás" valahogy úgy volt, ahogy az a köztudatban van. A pokolgép-hasonlat azonban - a tudósok egybehangzó állítása szerint - nem helytálló. Mert nem volt pokolgép - csak robbanás volt. Hogy akkor meg mi robbant, ha nem volt ami robbanjon? A semmi. Ezt mondják a tudósok. És minden anyag, amiből később a csillagok, a Föld, a bolygók, a gázok és a por lett - az a robbanás alkalmával keletkezett. Szóval a semmiből lett. Marx György egyszer úgy mondta, hogy "egy pontszerű valamiből". S azt jól tudjuk, hogy a "pont" kiterjedés nélküli valami, tehát gyakorlatilag - semmi.

százezer frank egy rádiókapcsolatért az idegenekkel - 2.rész

Guglielmo Marconi 1919 és 1922 között több ízben is rendszeresen kutatott a hosszúhullámú tartományban az "idegenek" által küldött rádiójelek után. Az újságok több ízben is közölték, hogy Marconi kapcsolatba lépett az idegen égitestek lakóival, vagy legalábbis fogta az üzeneteiket. Ekkortájt ugyanis a tudósok, mérnökök úgy gondolták, hogy rádióhullámokat csak mi, Föld-lakók vagy fejlett technikával rendelkező "idegenek", tehát más égitestek lakói tudnak kelteni és sugároztatni. Tesla és Marconi nyilván valamiféle földi rádióforrásból származó zavaró hatást észlelt, vagy pedig a jelek valóban a "kozmoszból" származtak. Persze, ha az utóbbi igaz, az sem jelent sokat, hiszen rengeteg a természetes rádióforrás - amit azonban akkoriban még nem tudtak. Az "égből jövő rádióhullámokat" ma a rádiócsillagászok figyelik. Sokan már akkor is kételkedtek abban, hogy valóban az "idegenek" üzennek; még Albert Einstein is kifejezte kételyét. Hozzátette azonban, hogy elképzelhetőnek tartja azt, hogy Földünk bolygószomszédai - lakottak.

százezer frank egy rádiókapcsolatért az idegenekkel - 1.rész

1891-ben történt, hogy a Francia Tudományos Akadémia százezer frank jutalmat tűzött ki; ezt az akkoriban hatalmas pénzösszeget az kapja meg, aki tíz éven belül rádió útján vagy másképp felveszi a kapcsolatot egy idegen égitest lakóival. Ez az "idegen égitest" azonban nem lehet a Mars. Úgy gondolták ugyanis, hogy a marsbéli élet felfedezése már megtörtént, a marslakókkal való beszélgetés véghezvitele nem nagy ügy, kevés fáradsággal megoldható, tehát kivitelezője nem érdemli meg a tekintélyes jutalmat. Az 1899. évben - tehát az akadémiai pályázat még érvényben volt - megoldódott a "kapcsolatfelvétel". Vagy legalábbis úgy tűnt. A kitűnő tudós, Nikola Tesla mérnök "világűrből jött" rádióhullámokat regisztrált. Egyébként - nem kapta meg a jutalmat.

azok a fránya homokviharok a Marson

Más csillagászok is figyelték a Mars-bolygót, és azok is térképeket rajzoltak. A különös az volt a dologban, hogy ahány csillagász volt, annyiféle volt a Mars-térkép is. Ennek - egyesek szerint - az volt az oka, hogy a Mars bolygón hatalmas, szélfútta homokviharok dúlnak (ami különben véletlenül igaz is), és ezek a homokviharok átalakítják a felszínt, betemetnek csatornákat, oázisokat.